Fehérelmék

Bizonyos dolgok, ha nagyon akarjuk bekövetkeznek. De vannak amik csak félig következnek be. Általában ennek is örül az ember, hogy legalább ennyi sikerült. Telnek múlnak a napok majd rájön, hogy jobb ez így. Megint eltelik pár nap és rájön, hogy ez így sokkal rosszabb és mégis örül neki. Szenved, de mégse akarja, hogy vége legyen. Látja a reményt. Majd elkezdi az eszével látni a dolgokat, az sokkal jobb. Akkor nem fáj semmi, felszabadultabb lesz és megint jól érzi magát. De én túl kevés ideig bírom a józan ésszel való felfogást. Túl rideg, távoli, nem emberi, hanem inkább gépi. Legalábbis az enyém...