Lassan jön a Mikulás

A minap egy elég illúzióromboló élményben volt részem. Bár már nem hiszek a mikulásban, mégis elég furcsán érintett a dolog. Néztem a MyVipemet és úgy gondoltam, hogy most rá kell kattintanom (a MyVipen semmit nem érő, csak felhasználók elbolondítására való, igen erőszakos reklám linkre) a kilépés gombra. Meg is jelent a karacsony.hu weboldal, melynek a tetején egy csokimikulásokról szóló cikk volt. Tanácsokat adtak benne, hogy melyiket vegyük meg, melyiket ne vegyük. Mint a legtöbb ilyen cikk, természetesen a márkás, drágább terméket akarja eladni (itt mondjuk teljes joggal). Megnéztem a hozzászólásokat, ahol szülők tömkelege osztja meg egymással a csokimikulásos élményeit, hogy ő melyiket veszi a gyerekének, melyiket nem venné meg soha, és melyiket venné meg, ha kicsit rosszabb anyagi helyzetben lenne. Beugrott az a kép, mikor vártam a csengőszót (nagymamám mindig egy csengőt megrázott [titokban, hogy én ne lássam, mindig valami ürüggyel eltávozott a közelemből]) és mikor meghallottam rohantam kifelé, láttam, hogy tele van ajándékokkal az előszoba és megpróbáltam meglesni a mikulást. Nem jött össze természetesen soha. Most nézem, ahogy tervezik a szülők a csokimikulás vételt, sőt tapasztalatokat osztanak meg egymással. Furcsa...